Életünk eddigi leghosszabb repülőútja, tranzit Shanghai-ban, első alkalom Ázsiában, angolul elvileg nem beszélő kínaiak. Mindezek ellenére mi úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk a 12 órás átszállási időt, és felfedezzük az első kínai városunkat. Nem bántuk meg.
De miért is repültünk ennyit és mi volt az úti célunk? Gyere, tarts velünk a történet elejéről.
Izgalmas kalandunk kezdete
Nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen 2025-ben úgy döntöttünk, hogy Ausztráliába utazunk hosszabb távra Work&Holiday vízummal, de ennek részleteiről majd később. Ha már ilyen hatalmas távolságot készültünk megtenni, úgy gondoltuk, előtte Ázsiában is eltöltünk egy kis időt, illetve az sem volt mellékes, hogy így sokkal jobb áron tudtunk repülőjegyeket venni. A választásunk Balira esett, ahova mi szerencsére Kínán keresztüli átszállással foglaltuk az utunkat, így a közel-keleti háborús helyzet nem veszélyeztette az indulásunkat.
2026. április 18-án, szombaton útra is keltünk Budapestről.
Tapasztalatok a China Eastern légitársasággal
Ár-érték arányban számunkra a China Eastern légitársaság bizonyult a legjobbnak. Bár vegyes véleményeket olvastunk (főként arról, hogy a személyzet az alap mondatokon kívül nem nagyon beszél angolul), nem vagyunk nagy igényűek és amúgy is a fapadoshoz vagyunk szokva. A Budapest-Bali egyirányú repülőjegyeket fejenként ~102 ezer forintért tudtuk megvenni 2 hónappal az indulás előtt. Az ár tartalmazta a meleg étkezéseket, utasonként egy 23 kg-os bőröndöt és 8 kg-os kézipoggyászt, valamint választható üléseket. A weboldaluk többé kevésbé jól használható volt, euróban tudtunk fizetni, és minden információt megkaptunk rendben e-mailben is.
Ügyintézés
Az étkezéssel kapcsolatban előre felvettük az ügyfélszolgálattal e-mailben a kapcsolatot, hogy szeretnénk vegetáriánus ételt igényelni. Több körben leveleztünk, egyébként mindig gyorsan válaszoltak, de nem volt teljesen megnyugtató a végszó, hogy mind a két járaton lesz-e vega opció. Ezért még Budapesten a reptéren próbáltuk leegyeztetni ezt, nagyon segítőkészek voltak, több kínai kolléga is igyekezett utánanézni a helyzetnek. Arról biztosítottak, hogy a Budapest-Shanghai járaton a 2 étkezés vegetáriánus lesz, viszont a Shanghai-Denpasar járatról nem tudtak 100%-ot mondani. Ugyanis a rendszerben elutasító bejegyzés szerepelt, de a kínai vezető hölgy megnyugtatott minket, hogy Shanghai-ból szinte biztos, hogy lesz elérhető vegetáriánus étel. Mindenesetre azért javasolta, hogy Shanghai-ba megérkezve kérdezzünk rá az ottani China Eastern pultnál. Reménykedtünk a legjobbakban.
Fedélzeti élmény
A Budapest-Shanghai gépen az ülések 3-3-3 felosztásban voltak, mi a középső hármasból foglaltunk két helyet, hogy a 11 órás úton könnyebb legyen felállni és kinyújtóztatni magunkat. Plusz, ha aludni szeretnénk, akkor se kelljen felállni valakit belülről kiengedni.
A gépünk 12:30-kor indult, így felszállás után nem sokkal meg is kaptuk a meleg ebédet. A normáltól eltérő fogásokat, így a vegetáriánus ételeket is hamarabb kihozták, így szinte soron kívüli kiszolgálást élvezhettünk. A meleg étel párolt, fűszeres zöldségek és rizs volt, mellé kaptunk még zsemlét, vajat, zöldségeket, gyümölcsöket és egy rostos üdítőt. Emellett a felszolgáló kocsiról lehetett választani még valamilyen alkoholmentes italt (kávé, tea, üdítő). Nem vagyunk válogatósak, teljesen rendben volt az étel, és jól is laktunk vele.
Az út első fele viszonylag gyorsan eltelt, hamar besötétítettek, de mi az izgatottságtól nem igazán tudtunk aludni. Az üléseken egyébként már beszálláskor takaró, párna és fülhallgató várt minket, ami egy picivel kényelmesebbé tette a hosszú utat. A fedélzeti szórakozást biztosító kínálat sem volt rossz, az ázsiai filmek mellett számos európai film és dokumentumfilm, valamint néhány játék is volt, így el tudtuk foglalni magunkat.
2-2,5 órával leszállás előtt kaptuk meg a magyarországi idő szerinti vacsorát. Hasonló volt az ebédhez, csak most a párolt zöldségek mellől kimaradt a rizs és a friss gyümölcsök helyett valami kompót szerűséget kaptunk. 😀
Közvetlenül a vacsora elfogyasztása után viszont elkapott bennünket egy kisebb turbulencia, úgyhogy még a tálcákat sem szedték össze, félbeszakadt az ellátás. Nagyjából fél óráig tarthatott a rázósabb rész, majd folytatódott minden a maga rendjén, és hamarosan meg is érkeztünk Shanghai-ba.
Összességében mi elégedettek voltunk mindennel ezen a 11 órás úton.
Érkezés Kínába
A leszállás pillanatában még nem tudtuk, hogy tényleg kimenjünk-e megnézni Shanghai-t.
Egyrészt ekkor derült ki, hogy az előre vásárolt mobilnet tényleg működik-e (szerencsére minden rendben volt vele). Másrészt szinte semmit nem aludtunk a gépen, ami azt jelentette, hogy magyar idő szerint éjfél körül vágtunk volna neki a városnak, amikor normál esetben aludni megyünk épp. Harmadrészt kicsit tartottunk a visszafelé esedékes biztonsági ellenőrzéstől is, hogy mennyire lesznek szigorúak a kínaiak. Ugyanis 2025 nyara óta a belföldi járataikra csak a 3C biztonsági besorolású power bankeket engedik fel (viszont Európában csak CE jelűt gyártanak), és olvastunk olyanokat, hogy a nemzetközi járatokon is szívóznak ezzel. Negyedrészt fogalmunk sem volt, hogy az előre letöltött kínai applikációk mennyire fognak jól működni (Alipay a fizetéshez, helyi térkép), illetve hogy mennyire tudunk majd tájékozódni. Ötödrészt a kínaiakról azt olvastuk/hallottuk több platformon is, hogy nem nagyon beszélnek angolul és elég zárkózottak, így segítséget kérni is nehezebb.
Mindezek ellenére úgy döntöttünk, hogy mégis csak ez az első látogatásunk Kínába, nem szeretnénk elszalasztani a lehetőséget, hogy megtapasztaljunk egy kicsit ebből a kultúrából is.
Magyarként jelenleg vízummentesen utazhattunk be Kínába, csak egy érkezési kártyát kellett kitölteni. Ezt kizárólag online lehet megtenni, érdemes vele előre készülni még indulás előtt, hogy ne a reptéren kelljen wifi után kutatni és mobilról bogarászni az adatokat.
Helyi idő szerint reggel 5 körül érkeztünk, az útlevél ellenőrzésnél és beléptetésnél ekkor nem volt még nagy sor. Gyorsan és gördülékenyen haladtunk és szerencsére a határőrök sem vitték túlzásba a kérdezősködést. Mondhatni 5 perc alatt lezavartuk a dolgot, és hivatalosan is beléptünk Kínába.
Mielőtt még elindultunk volna a városba, elmentünk az indulási terminálba, ami egyébként hatalmas és reggel még csendes volt.
A China Eastern pultjánál megérdeklődtük a vega étkezést, itt szerencsére biztosítottak róla, hogy tudják teljesíteni a kérésünket.
Ezt láttuk Shanghai-ból
A reptér 40 km-re van a belvárostól, közvetlen járattal a 2-es metróvonallal kb. 1 óra alatt bent lehet lenni. A másik opció a Maglev mágnesvasút, ami közel 300 km/h-val száguldva 7 perc alatt visz el egy külvárosi megállóhoz szintén a 2-es metróvonalon. Reggel 6-kor még nem közlekedett a Maglev, így az egyórás metrózást választottuk, aminek az ára 7 ¥ (kínai jüan), ~320 Ft volt. Az “East Nanjing Road” megállónál szálltunk le és kezdődhetett a felfedezés.
Nanjing bevásárlóutca és a Bund, szemben a felhőkarcolókkal
Az “East Nanjing Road”, tehét a Nanjing út keleti szakasza a világ egyik legforgalmasabb és legismertebb bevásárlóutcája, ami zömében autómentes sétálóutca. Vasárnap reggel 7 körül még nagyon nyugodt volt, szinte üresek voltak az utcák. Az igazi nyüzsgés sötétedés után a kivilágított neontáblákkal kezdődik meg, nekünk az este most kimaradt a limitált idő miatt. Beteszünk azért ide egy dél körüli képet is, amikorra már kezdett felébredni a város.
El is indultunk a Huangpu-folyó irányába, ami elválasztja a történelmi Bund városrészt a modern felhőkarcolókkal tarkított Pudong városrésztől. Ahogy közelítettünk, egyre több óriási épület mutatta meg magát a horizonton, csodás látvány volt a felhős idő ellenére is.
Számos felhőkarcolóba fel lehet menni, de talán a legérdekesebb mind közül a Shanghai Tower, ami a világ 3. legmagasabb épülete (632 méter). Ebben található a világ jelenlegi legmagasabb kilátóterasza a 121. emeleten (562 méter), ugyanis még a Burj Khalifának, a világ legmagasabb épületének is “csak” 555 méteren van a prémium kilátóterasza. Szívesen felmentünk volna, de délelőtt teljesen felhők takarásában volt az épület, illetve időben nem biztos, hogy belefért volna. Ennek ellenére a földről így szemből is nagyon izgalmas volt megcsodálni.
A “Bund” nevű sétányról nézelődtünk át a túloldalra, de maga a sétány is nagyon szép, 1,5 km hosszan több mint 50 európai stílusú történelmi épületnek ad otthont a gyarmati korból.
Nagyon tisztának, biztonságosnak éreztük az utcákat, de nem véletlen, szerte a városban rengeteg kamera van felszerelve. Ők szinte előbb tudják, hogy hova mész, mint hogy odaérnél.
A sétánkat ezután az óváros felé folytattuk.
Az óváros hagyományos épületei
A modern felhőkarcolók után egy teljesen más világba csöppentünk. Az óváros (“Nanshi”) nagyon hangulatos a hagyományos épületeivel és szűk kis utcáival. Egy darabig csak cél nélkül bejártuk a környéket és magunkba szippantottuk ezt az európaitól nagyban eltérő kultúrát.
Épp előző nap, április 18-án kezdődött a Shanghai Nemzetközi Virágfesztivál, ezért az óváros mindenféle virágkompozíciókkal volt tele.
Séta közben többször észrevettük, hogy a helyiek előszeretettel bámulnak meg minket, illetve volt, hogy le is fotóztak. Mindezt semmi diszkrécióval, volt aki konkrétan az arcunkba nyomta a telefont. Gyanítjuk nem sok európai embert láthatnak a városban, ezért különlegességnek számítottunk.
Yuyuan kert és az élvezhetetlen tömeg
Szerettünk volna szokásosan valami természetközelit is beiktatni a napunkba, így a Yuyuan kertben (Örömök kertje) folytattuk. 1559-től épült a Ming-dinasztia idején egy magánkertként, ami jó példája a tradicionális kínai kertépítészeti stílusnak.
A belépő 40 ¥ (~1800 Ft) volt, a hely 9-kor nyitott. Mi 8:59-kor már a helyszínen voltunk, de percek alatt óriási lett a tömeg a kertben. Sajnos ez kissé élvezhetetlenné tette az élményt, de próbáltunk a részletekre koncentrálni inkább.
Rengeteg szebbnél szebb része van a kertnek különleges növényekkel, pavilonokkal és tavakkal tarkítva.
Nagyjából 1 órát töltöttünk itt el, de bőven akad felfedeznivaló, úgyhogy akár 2 órára is tökéletes program, de szinte biztos, hogy tömegre kell számítani.
Egy kisebb helyi templom autentikusabb élménye
Az óvárosban nem messze a Yuyuan kerttől található a Város Istenének Temploma, ami egy hatalmas taoista templom komplexum. Szerettük volna még ezt a helyet is megnézni, de a kertben és utána az utcákon tapasztalt hatalmas tömeg elvette a kedvünket. Fáradtan, 8 kilós táskával a hátunkon nem akartunk még a helyekért is küzdeni, így egy kisebb szentélyre esett a választásunk.
A Chenxiang egy buddhista templom, ami jelenleg apácazárdaként szolgál. Belépőt nem kellett fizetni.
Egy sokkal lokálisabb, spirituálisabb élmény volt, csupán 1-2 turista lehetett és a háttérben még az apácák énekét is hallottuk.
Vissza a reptérre
Mindezek után még visszasétáltunk a folyópartra, ahol közben felszálltak a felhők, így a hatalmas épületeket teljességükben is meg tudtuk nézni.
A sétányon ekkor egy mosolygós helyi leszólított minket, érdeklődött, hogy honnan érkeztünk. Meglepően jó volt az angolja, teljesen meg tudtuk érteni egymást. Mikor meghallotta, hogy magyarok vagyunk, említette az akkor 1 hete történt magyar választási eredményeket, és még Orbán Viktor és Magyar Péter nevét is tudta. Végül 10-15 percet beszélgettünk vele, feldobta a napunkat és a kínaiakról alkotott véleményünket még jobban a pozitív irányba tolta el.
12-13 óra körülre már eléggé elfáradtunk, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább visszamegyünk a reptérre, és ott várjuk meg a Balira tartó 18 óra körüli gépünket.
Összefoglalva: megérte
Minden kételyünk ellenére abszolút megérte, hogy bevállaltuk ezt a rövid városi kiruccanást.
Igaz csak 6-7 órát töltöttünk kint Shanghai-ban, de kellemes csalódás volt a tapasztalatunk a kínaiakkal kapcsolatban. Shanghai-t tisztának, biztonságosnak láttuk, ahol jól keveredik a modern és tradicionális világ. Szívesen maradtunk volna több napra, talán még egyszer visszatérünk.
